2018-ban magánemberek kezdeményezésére indult útjára ez az új zöld jeles nap, a Beporzók napja. Két év alatt szerencsére sok szakember és szervezet csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez, így egyre több fórumon hallhatsz te is arról, milyen fontos szerepük van a különböző beporzó élőlényeknek növényeink túlélésében, szaporodásában és terjedésében. Rendkívül összetett a kapcsolatunk a virágos növényekkel, hiszen közvetlen természeti környezetünk, táplálékunk, ipari haszonnövényeink léte a beporzóktól függ. Zárvatermő növények virágainak beporzását az állatok mellett végezheti a szél, a víz és az ember. A beporzó állatok közé rendkívül sokféle faj tartozik. A méhek és darazsak mellett fontos szerepük van pl. bogaraknak, lepkéknek, a denevéreknek és a kolibriknek is.
Az utóbbi években egyre több kutatási eredmény hívja fel a figyelmünket arra, hogy a rovarvilág rendkívüli fogyatkozása milyen drámai hatással lehet életünkre, hiszen haszonnövényeink kétharmadát, növényi táplálékunk egyharmadát beporzó állatoknak köszönhetjük.
A beporzás létfontosságú természeti folyamat, amelyben a rovarok játsszák a főszerepet, közülük is elsősorban a méhek és a zengőlegyek, valamint a pillangók és a lepkék, egyes bogarak és más repülő rovarok. Európában mintegy kétezer beporzórovar-faj él, ezek többsége a méhek, ezen belül is a magányosan élő méhfajok közé tartozik.
Miért van szükségük a beporzóknak a védelmünkre? Mert pusztulásuk fő okozója az ember.
Egy uniós felmérés szerint a beporzó rovarok körében 10-ből egy faj a kihalás szélére került, a méh- és lepkefajoknak pedig mintegy harmada esetében a populáció csökkenése figyelhető meg. Ahhoz, hogy a virágokból termés legyen, a legtöbb esetben beporzó rovarokra van szükség. Meg kell állítanunk és vissza kell szorítanunk a vadon élő beporzó rovarok előfordulásának és sokféleségének hanyatlását.
A rovarvilág fogyatkozásának fő okai
- az élőhelyek csökkenése, eltűnése, ami az intenzív mezőgazdaság terjedése, a városiasodás és az erdőirtások következménye
- vegyszerek, elsősorban növényvédő, rovarölőszerek és műtrágyák használatának terjedése
- különböző biológiai tényezők pl. betegségokozó szervezetek és a behurcolt fajok terjedése
- a klímaváltozás éghajlati hatásai pl. a trópusi területeken
Hogyan segíthetsz?
- Építs méhecskehotelt, darázsgarázst az MME útmutatása alapján!
- Tarts foglalkozást a gyerekeknek a beporzókról. Ehhez ötleteket találsz ezen az oldalon.
Talán még most sem késő, hogy keress egy klassz programot az alábbi térképen: