Hallottad már azt a fogalmat, hogy „permakultúra”? Én is csak pár hónapja olvastam először ezt a kifejezést egy környezetvédelmi, fenntartható gazdálkodásról szóló írásban. Majd újra és újra előbukkant a szó, ezért ideje volt utánanézni, mi is ez valójában.
A Facebook-on egyre több a permakultúráról szóló esemény, így a legokosabbnak az tűnt, ha ezeknek az előadásoknak és képzéseknek a szervezőjét keresem fel és kérem meg arra, hogy mesélje el röviden, miről is szól ez az egész.
Márkuly István, az Életfa Permakultúra vezető oktatója válaszolt a kérdéseimre.
Tulajdonképpen mi a permakultúra? Egy filozófia, tudomány, életszemlélet vagy gyakorlati módszer?
Valójában mindegyik ráillik. Az alapítója úgy találta ki, hogy egy olyan eszköztár legyen, amelybe belefér minden olyan, amire szükséged lehet – tudományok és technológiák területéről egyaránt – hogy megalapozz egy fenntartható emberi létezést, és természetes erőforrásokat generálj magad körül. Ami nagyon fontos, hogy mindez egy világosan értelmezhető etika, és tervezési elvek mentén fonódik össze egy tervezési rendszerbe. A permakultúra az én tapasztalataim szerint a valaha létező legerősebb fenntarthatósági irányzat az emberiség történelmében.
Ezek nagy szavak, de tényleg nem tudok semmi olyan technológiát, mozgalmat, tervezési rendszert a világon, ami ennyire eredményes és gyors változást tud hozni a legkisebb ökoszisztémától a legkomplexebb rendszerekig. Mindezt úgy, hogy többnyire a természet egyszerűségét és erejét használja erőforrásként.
Kinek érdemes megismerkednie a permakultúrával? Milyen élethelyzetekben, milyen tevékenységekhez kínál megoldásokat?
Szinte mindig az derül ki a tanfolyamainkon, hogy a résztvevők nagyon nem arra számítottak, amit végül kaptak. Annál valami sokkal többet. A permakultúra a természetes életközösségekben megfigyelt mintázatokkal és stratégiákkal dolgozik, ezért bármilyen motivációval érkezik az ember, szinte biztosan heuréka-élménnyel tér haza.
Minden változásra és kapcsolódásra nyitott ember számára erősen ajánlott. Mivel a permakultúra az alapvető szükségletek mentén az egyszerűség erejét használva kínál megoldásokat, az élet bármilyen területén alkalmazhatóak az alap- és a tervezési elvei. Sőt, nagyon úgy tűnik, hogy alkalmaznunk is kell, széles körben alapműveltségünkké kell tennünk, ha szeretnénk részesei lenni egy békés átmenetnek egy valóban fenntartható társadalom felé.
Egy előadáson vagy képzésen való részvétel milyen változásokat hozhat el az ember életében? Tudsz erre pár példát mondani?
A permakultúra hatására jellemzően átíródik az ember értékrendje. Teljesen más nézőpontba helyezi ugyanazokat a dolgokat, amik eddig is körülvettek téged az életben. Mindeközben erős motivációt ad a változtatásra, és egyben lehetőséget és eszközöket biztosít, hogy ezt tényleg megtedd. Hogy ez végül miben nyilvánul meg, azt embere válogatja. A két hetes PDC (permakultúra-alapképzés) résztvevőinek nagy többsége általában sorsfordító élményként éli meg.
Egy közismert példa Ali Sharif, aki a PDC hatására – több, mint 30 éve – úgy döntött, hogy mély elköteleződéssel rászoruló térségekben kezd dolgozni a globális társadalom perifériáján. 27 évet dolgozott Dél-Amerikában, számtalan közösséget segítve permakultúra-projektek létrehozásával, a permakultúra oktatásának és terjedésének helyi intézményi kereteit is kiépítve.
Ezt követően 7 évet dolgozott Afrikában, ahol egy polgárháború-sújtotta, elképesztően mély nyomor által fojtogatott térségben kezdte megalapozni ugyanezt a munkát.
De nem kell feltétlenül eldobni mindent és a világ másik felén fejest ugrani az aktivizmusba. Egy diákom korábban ismert médiamunkás volt. A PDC-t követően két hónappal otthagyta az állását, vett egy területet, elkezdett gazdálkodással foglalkozni, és eladásra termelni. Egy bizonyos idő elteltével a permakultúra-elveket elkezdte közösség-fejlesztésbe integrálni, azóta már “csak” önellátásra termel élelmiszert, miközben közösségfejlesztőként dolgozik.
Az is egy út, hogy az ember a meglévő szakmájába építse bele a permakultúra elveit. A tavaly nyári képzésünk egyik hallgatója – Bernadett – úgy döntött, hogy elkezd azért dolgozni, hogy a saját környezetében változásokat tudjon elérni a felsőoktatási rendszerben, átformálva mára idejétmúlt alapvetéseket. Ennek az egyik első fecskéjeként az idei tavaszi szemeszterben permakultúra tantárgy indul a keszthelyi Georgikon Kar Kertészeti Tanszékén, illetve az ELTE TáTK Humánökológia mesterszakán. Egyébként ezekhez kapcsolódóan, ezek mentorálásaként szerveztük meg a 2019. februárjában induló 100 órás, hivatalos PDC tanfolyamunkat Keszthelyre és Budapestre is.
A most meghirdetett eseményeket kinek ajánlod?
Bárkinek, aki épp úgy érzi, hogy egyfajta változáson megy keresztül az élete, és eszközöket, megoldásokat szeretne találni arra, hogy ez az átalakulás végbe tudjon menni. Bármilyen előképzettséggel, bármilyen szintű tapasztalattal lehet érkezni. A PDC (Permaculture Design Certificate) képzés a permakultúra nemzetközileg akkreditált alapképzése.
A permakultúrában a talaj az egyik kulcsfontosságú erőforrásunk. Ehhez kapcsolódik a legújabb, 2. és 3. ostályosoknak szóló kódfejtő rejtvényünk.
Kattints a képre és nyomtasd ki a feladatlapot!
