1. rész: A döntés
Három gyermekkel kertes házban élve mi is próbálunk a környezettudatos szokásokból egyre többet megvalósítani. Vannak közöttük olyanok, amiket könnyen alkalmazunk a mindennapokban, más területeken pedig úja és újra próbálkozunk környezetkímélőbben élni. Családunkra igencsak jellemző a technológiai fejlődés elismerése és követése, a mindenféle hasznos csodakütyük alkalmazása. Ezért környezettudatos döntéseinkben is gyakran a modern technikai megoldásokat választjuk.
Hat évvel ezelőtt elérkezett az idő a tetőtér beépítésére. Mivel a bővítéssel mindenképp modernizálni kellett a fűtési rendszert és le kellett cserélnünk az addig fűtésünkért felelős kis Beretta Ciao kazánunkat, végig kellett gondolnunk a lehetőségeket.
Vásárlási döntéseinkben tudatosak vagyunk. Ez mindig így volt, személyiségünkből adódik, ezt a „fenntarthatóságot szolgáló” szokást nem volt nehéz beépíteni a mindennapjainkba.
Hogyan néz ki nálunk egy ilyen döntés?
1. Megszületik az elhatározás: szükségünk van valamire. Ebben az esetben új fűtési rendszerre, legalább egy kazánra.
2. A családfő alaposan utánanéz a lehetőségeknek. Ez egy viszonylag hosszú folyamat, amelynek során az internet szakmai oldalain, a termékek használati útmutatóin, az elérhető vevővéleményeken átrágva magát tulajdonképpen szinte szerez egy új szakmát. 🙂 Erre mindenképp szükségünk van ahhoz, hogy később az adott terület szakembereivel tárgyalni tudjon és ki tudja szűrni a kapott tájékoztatásból a marketing elemeket, vagy esetleges valótlanságokat.
3. Miután a témát alaposan körüljárva megismertük a lehetőségeket, döntéseket kell hoznunk. Most ezekről döntöttünk:
- Bár a hőszivattyús megoldások már régóta foglalkoztattak bennünket, a beruházási költségek miatt (főleg már meglévő ház esetén), hagyományos gázkazánnál kell maradnunk. Viszont az legalább legyen kondenzációs!
- Ha már mindenképp gázkazánt vásárolunk, akkor azért fejlődjünk és használjuk a Nap energiáját is a házban.
- Gázkazán kiegészítésre napkollektor jöhet szóba, ami abban az időben jól működő, gazdaságos technológiának tűnt.
- Vákuum csöves vagy síkkollektor? Újabb előnyök-hátrányok elemzése után a síkkollektor mellett döntöttünk. Abból is a viszonylag különlegesnek számító drain-back rendszer tetszett a legjobban. Ennél a megoldásnál, amikor kikapcsol a rendszer (mert például már maximumra melegítette a tároló tartály vizét) a szolár folyadék automatikusan visszafolyik a tárolóba, nem marad a tetőn a kollektorban, így azt a nyári nagy melegben sem kell takargatni a túlhevülés ellen.
- Csak a használati meleg vizet melegítse, vagy a fűtésbe is besegítsen, ha tud? Az utóbbit választottuk, hogy a kora tavaszi és késő őszi napsütés a ház fűtésébe is bedolgozzon.
- Milyen márkájú kazánt vásároljunk? Mivel kevesen kínálták az általunk választott megoldást, ez behatárolta a lehetőségeinket. A gyártóval szembeni fő elvárásaink között volt, hogy a piacon már régóta működő cég legyen, hazai szerviz-lehetőséggel.
- Amikor már tudjuk, mit szeretnénk, jöhet az árajánlatok kérése és összehasonlítása.
4. A folyamat végén a Termomax Inka Condens Solar állomását választottuk.
2010 szeptemberében egy szokatlanul hideg, esős napon felkerült a tetőnkre a 4 db síkkollektor panel. A kazán kalandos üzembe helyezése után aztán pár nap múlva megjött a napsütés is és halk sípolással a rendszer elkezdte gyűjteni a Nap energiáját.
Hogyan működött? A következő részből kiderül. 🙂
A mai feladatlap ovisoknak készült:
