„Nem hiszem, hogy megéri újrahasznosítani. Többe kerül a begyűjtés, válogatás és újrafeldolgozás, mintha új nyersanyagot használnának.”
Vannak, akik a szelektív gyűjtés és újrahasznosítás gazdaságosságát kérdőjelezik meg. Természetesen a környezettudatos gondolkodás nem engedné meg, hogy erőforrásokat pazaroljunk egy olyan folyamatra, ami gazdaságtalan. A hulladék igenis érték a hulladékkezelő cégek számára!
Milyen anyagokról is beszélnünk? PET palack, műanyag zacskó, italos karton, papírdoboz, üveg, fém doboz stb. A szelektíven gyűjthető anyagok jelentős részét más termékek csomagolására használjuk.
Mi bizonyítja nekünk ezeknek az anyagoknak az értékét?
- Amikor vásárolunk, akkor nem csak az adott terméket vesszük meg, hanem annak csomagolását is. Azért is fizetünk a kasszánál. Nem csak a csomagolóanyag előállítási költségét számolják fel nekünk, de a környezetterhelés díját is figyelembe veszik. Ha igazán környezettudatosak vagyunk, akkor minden lehetséges esetben elutasítjuk a csomagolást és saját bevásárlótáskát, ételhordót stb. használva pénzt takarítunk meg.
- Amikor otthonunkban látszólag feleslegessé válik egy termék (pl. kiürül a tejes doboz, elolvastuk az újságot, letörik a bögre füle stb.), akkor is hozunk egy döntést róla: kidobjuk vagy valamilyen formában továbbhasználjuk. Ha lekvár kerül az üres befőttes üvegbe, ceruzatartónak használjuk a bögrét, újságpapírba csomagoljuk a füzeteket stb. akkor értékes tárgyként működnek tovább. Ennek akár ismét közvetlen hatása is lehet a pénztárcánkra, hiszen nem kell pl. csomagolópapírt vennünk.
- Egyes szelektíven gyűjthető termékekért a gyűjtőpontokon pénzt kaphatunk. Ezt bizonyítja az iskolai papírgyűjtések hagyománya. Biztosak lehetünk abban, hogy ha nem lenne értéke az üres üvegnek, a fém doboznak vagy a papírnak, akkor nem adna érte pénzt a hulladékkezelő sem.
Ugye, hogy látható értékről beszélünk? Ha a csomagolásnak vagy elromlott berendezésnek még általunk is kiszámolható értéke van, akkor bizony annak, aki ezt összegyűjti és nagy mennyiségben kezeli, ez az anyag szintén értékes. A hulladékkezelő cégeknek az az érdeke, hogy minél több ilyen hasznos, értékes anyagot nyerjenek ki a beérkező hulladékból. A cél az, hogy már csak a maradék maradéka kerüljön a lerakóba, például olyan anyagok, amelyek szennyeződésként keveredtek a gyűjtőedényekbe.
Vizsgáljunk meg egy konkrét példát!
A papírgyártás az egyik legnagyobb vízigényű iparág. A szelektíven gyűjtött papírhulladék újrahasznosításával az újrapapír előállítása 75%-kal kevesebb vizet és több mint 60%-kal kevesebb energiát igényel. Ha újrapapírt használunk, megmentünk néhány fát is a kivágástól. Látható, hogy anyagilag is megéri a papírt újrahasznosítani!
Ez a mítosz: MEGCÁFOLVA
Összességében az lenne a legjobb, ha mindenki úgy tekintene a hulladékára, mint értékre és erőforrásra, amelyet kiaknázni kell és nem elherdálni. Ahogy egyre nagyobb arányban sikerül a begyűjtött hulladék szelektív hasznosítása, a hulladék-gazdálkodás helyett egyre inkább erőforrás-gazdálkodásról beszélhetünk.
A mai feladatlap 2. osztályosoknak készült:
A Mítosz Vadászat pályázat az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóságának támogatásával valósul meg. Pályázati azonosító: OKTFNHI-LSZF/2015-01 – „A hazai hulladékgazdálkodással és szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos lakossági szemléletformálásra fordítható támogatás” – www.szelektalok.hu