Megjelent és bárki számára elérhető a KSH Környezeti helyzetkép, 2018 című kiadványa, ami a korábbi helyzetképek aktualizált, a klímaváltozással foglalkozó fejezettel bővített változata. A dokumentum a víz, a levegő, a föld és az élővilág statisztikai adatain keresztül mutatja be a környezeti elemek állapotát, elemzi a környezetünket terhelő hulladékok keletkezési forrásait és kezelését, és foglalkozik az energiatermelés és -felhasználás környezeti hatásaival is.
Ebből a kiadványból szemezgettünk, és mutatunk neked néhány izgalmas ábrát hazánk környezeti állapotáról.
1.) Folyamatosan javul a településiszennyvíz kezelése
A településiszennyvíz-tisztítási index 100%, ha nincs szennyvíztisztítás; és 0%, ha minden települési szennyvizet mechanikai, biológiai és kémiai eljárásokkal is kezeltek.
Az ábrán látható, hogy hazánkban az index értéke 2000–2017 között folyamatosan, összesen több mint 55 százalékponttal csökkent. Ez néhány új, növelt hatékonyságú (legalább biológiai fokozatú) szennyvíztisztító telep üzembe helyezésének köszönhető.
2.) Jobban kell figyelnünk a levegőben szálló porra
A légszennyező anyagok közül az elmúlt 16 évben a 2,5 mikrométer alatti átmérőjű szálló por (PM2,5) teljes kibocsátása nőtt.
A szálló por 2 fajtáját különböztetjük meg: a 10 mikron és az az alatti átmérőjű részecskéket (PM10), valamint a 2,5 mikron és az az alatti átmérőjű részecskéket (PM2,5). Az utóbbi, kisebb részecskék könnyebben eljutnak a tüdő hörgőibe, ezért magas egészségügyi kockázatot jelentenek.
A szállópor-kibocsátás a mezőgazdaságon kívül leginkább a szállítás, raktározásból, az ipari, a háztartási és az egyéb tüzelésből ered. A KSH adatai szerint a háztartások a felelősek a PM2,5-kibocsátás 88%-áért.
3.) Energiatakarékosabban kellene élnünk
A háztartások energiafogyasztásába beletartozik a hűtés/fűtés, a közlekedés, illetve az egyéb fogyasztás is (pl. kertészkedés).
Az ábrán látható, hogy a háztartások egy főre jutó energiafogyasztása 2014 és 2016 között 13%-kal emelkedett Magyarországon. Ugyanekkor a növekedés az unióban csak 4,9% volt.
2016-ban Magyarországon a háztartási energiafogyasztás 59%-át a fűtésre és hűtésre használtuk.
4.) Egyre nagyobb területen folyik ökológiai gazdálkodás
Az ökológiai gazdálkodás olyan EU-s termelési módszer, amely a környezettudatos, fenntartható növénytermesztést és állattenyésztést segíti elő.
Magyarországon 2017-ben már majdnem két és félszer annyian gazdálkodtak ökológiai módszerekkel, mint tíz évvel korábban. Az ökológiai gazdálkodásba bevont termőterületek nagysága is jelentős növekedésnek indult, jelenleg az ökológiai gazdálkodás a hazai mezőgazdasági területek 3,7%-át teszi ki. Ez azonban még jelentősen elmarad az Európai Unió 7,0%-os átlagértékétől.
5.) Növekszik a védelemre szoruló élőlények száma
Hazánk élővilágát kétféle módon védhetjük:
- védelemben részesülnek bizonyos állat- és növényfajok, vagy
- védett természeti területeken (nemzeti parkokban, tájvédelmi körzetekben, természetvédelmi területeken és
természeti emlékek helyén) az ottani élővilág területi védelemben részesül.
Magyarországon csaknem 3000 növényfaj él, a növénytársulások száma megközelíti a 400-at. 2000 óta 37%-kal nőtt a védett növények száma, ezen belül a fokozottan védetteké több mint kétharmadával. A 733 jelenleg védett növényfajból 87 fokozott védettséget élvez.
Védett továbbá 58 gomba- és 17 zuzmófaj.
A több mint 43 000 hazai állatfaj döntő hányada, mintegy 40 000 faj ízeltlábú. A hazai gerinces állatfajok között 83 hal, 18 kétéltű, 15 hüllő, 373 madár és 83 emlős található. 2000-hez képest a védett állatfajok száma közel 40%-kal bővült. Az országban eddig 1178 állatfaj került védelem alá, ami a hazai állatvilágnak közelítőleg 3%-át teszi ki. Ebből fokozottan védett kategóriába 185 faj tartozik. A védett gerincesek száma a 2000. évi 464-ről 2017-re 483-ra, a gerincteleneké 385-ről 695-re emelkedett.
6.) Egyre többen szelektálunk
A hulladékok elkülönített gyűjtése az első lépés ahhoz, hogy az anyagában hasznosítás lehetővé váljon.
Az ábrán látható, hogy 2004-hez képest több mint kétszeresére nőtt az elkülönített gyűjtés aránya. Jelenleg az összes települési hulladék közel 30%-át gyűjtik elkülönítetten.
A cél az, hogy 2020-ra elérje az 50%-ot a háztartásokból, illetve az egyéb szervektől származó, a háztartásihoz hasonló üveg-, fém-, műanyag- és papírhulladék újrahasználatra történő előkészítésének és újrafeldolgozásának aránya. Ez az arány 2017-ben 45,3% volt.
Az ábrán látható, hogy 2004-hez képest több mint kétszeresére nőtt az elkülönített gyűjtés aránya. Jelenleg az összes települési hulladék közel 30%-át gyűjtik elkülönítetten.
A cél az, hogy 2020-ra elérje az 50%-ot a háztartásokból, illetve az egyéb szervektől származó, a háztartásihoz hasonló üveg-, fém-, műanyag- és papírhulladék újrahasználatra történő előkészítésének és újrafeldolgozásának aránya. Ez az arány 2017-ben 45,3% volt.
7.) Terjednek a megújuló energiaforrások
Magyarországon a megújuló energiaforrásokból (a hulladék megújuló részével együtt) termelt energia mennyisége 2005 és 2017 között majdnem duplájára emelkedett. Ezen belül a legnagyobb, bár az utóbbi években valamelyest csökkenő hányadot a biomassza (kommunális hulladék megújuló részével együtt) képviseli, ami világszinten is az első számú megújuló energiahordozó.
2005 és 2017 között valamennyi megújuló energiaforrás termelése növekedett. Azonban ezen belül a biomassza (és megújuló hulladék), a geotermikus energia és a vízenergia részesedése csökkent, míg a bioüzemanyagok, a különféle biogázok, a szélenergia és a napenergia részesedése emelkedett.
A képek és az adatok forrása: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/kornyhelyzetkep18.pdf
A legújabb 7. osztályos feladatnak az energiatakarékosság a témája. Kattints a képre és nyomtasd ki a letölthető PDF-et:
