Nem az élelmiszer-termelés gyengesége jelenti a legnagyobb veszélyt a világ lakosságának élelmezésében, hanem a pazarlás, amelynek mértékét pontos számokkal érzékelteti az ENSZ élelmezési szervezete (FAO).
Adataik szerint a világon évente összesen 1,3 milliárd tonna élelmiszer végzi a szemétben. Az ipari országok 222 millió tonnát pazarolnak el, amely majdnem megegyezik a szub-szaharai Afrika országaiban előállított nettó 230 millió tonna élelmiszerrel.
A jelentésről részletesebben: napi.hu
Magyaroszágon az élelmiszer-pazarlás tekintetében csökkenő tendencia figyelhető meg. 2012-es adatok szerint egy átlagos magyar háztartásban évente 40 ezer forintnyi (körülbelül 160 kg) élelem kerül szemétbe – 2010-ben ez még 50 ezer Ft volt. Ennek ellenére a helyzet semmiképp sem nevezhető megnyugtatónak, hiszen ez összességében 400 000 tonna lakossági élelmiszerhulladékot jelent évente. És ez még csak a jéghegy csúcsa, ehhez ugyanis hozzá kell adnunk további 1,4 millió tonnát – ugyanis összesen ennyi a kereskedelemben / vendéglátásban keletkezett élelmiszer-felesleg, amely végül szintúgy a szemétben végzi.
Tovább a cikkre: ecolounge.hu
Egy brit kampány, a Love Food, Hate Waste (Szeresd az ételt, gyűlöld a pazarlást!) 2012-ben arra próbálta rávenni az embereket, hogy az alábbi módszerekkel spóroljanak:
- készítsenek bevásárlólistát a boltba indulás előtt
- tartsák nyilván a háztartásba kerülő élelmiszerek szavatosságát
- ellenőrizzék rendszeresen a hűtőjük tartalmát
- egyék meg időben a közelgő lejáratú termékeket és
- használják fel a maradékokat is.
A tudatformálás érdekében néhány háztartásban alaposan felmérték a képződő élelmiszer-hulladék mennyiségét és összetételét, kifejezetten az elrettentés végett. Két év alatt 270 ezer tonnával sikerült csökkenteni a britek 8 millió tonnás élelmiszerhulladék-kibocsátását, ami egész látványos eredmény.
További információ: tudatosvasarlo.hu
A bejegyzéshez kapcsolódó feladatlap 5. osztályosoknak készült:
