Érdekes, figyelemfelkelető cikk jelent meg a Nature magazinban 2014 decemberében a fajok sokféleségének kutatásairól és a kapott eredményekről. A jelentésből kiderül, hogy a tudósok nagyon nehezen tusják megbecsülni a létező fajok számát. 2 milliótól akár 50 millióig is változik az állatok, növények és gombák száma. Ennek az oka, hogy a halak és rovarok létező fajairól nagyon keveset tudnak.
A veszélyeztetett fajok vörös listáján (ami a kihalással veszélyeztetett fajokat sorolja fel) csak az emlősök, madarak, kétéltűek és rovarok száma 5522. A teljes lista közelít az ötvenezer fajhoz.
A tudósok próbálták megbecsülni, hogy a teljes élővilág hány százaléka hal ki évente. Ez a nem túl pontos arányt 0,01 % és 0,72 % között van. A legmagasabb aránnyal számolva 2200-ra a ma élő fajok 75%-a eltűnne a földről.
Ezt a hatalmas veszteséget hívják „kihalási eseménynek”. Ez az a folyamat, amikor viszonylag rövid időn belül az élővilág jelentős része kihal. Az utóbbi 550 millió évben legalább öt nagy kihallási hullám történt már a földön. Ebből a legismertebb a dinoszauruszok kihalása kb. 65 millió évvel ezelőtt.
Az ábrán látható: a most zajló folyamatban az a különleges, hogy az embernek jelentős szerepe van a fajok pusztításában. Jelenleg a fajok kihalásának okai között 37%-ban az emberi kizsákmányolás vezet (vadászat, halászat), ezt 31%-kal a természetes degradáció és változások és 13%-ban a természetes veszteség követi. A klímaváltozás hatása 7%, az invazív fajok 5%-ért felelősek, a környezetszennyezés 4%-ban és a betegségek 2%-ban felelősek a fajok kihalásáért.
Mivel biztatnak a tudósok? Ha a legkisebb becsült 0,01 % kihalási aránnyal számolunk, akkor még évezredekig nem következik be a kihalási esemény.
A bejegyzéshez kapcsolódó feladatlap 8. osztályosoknak készült:
