Ezért felkerestük a könyv íróját, Exner Nikát, és megkértük, meséljen nekünk magáról és a könyvről.
Honnan jött a könyv ötlete? Hogyan lettél meseíró?
Amióta megtanultam olvasni, a könyvek és az írószerek fanatikus rajongója vagyok. A nappalink inkább könyvtár, mint élettér, ha kinyitod a táskámat (ami sosem retikül, hanem hátizsák), biztos találsz benne egy 800 oldalas „féltéglát”, jegyzetfüzeteket és legalább 5 tollat. Ezen a férjem sokat nevet. Írok, írtam mindig és mindent. Szükségem van rá a gondolataim rendezéséhez is, különben szétszaladnának ezer irányba. Viszont mindig az íróasztalom fiókjának írtam a kitalált történeteimet, nem volt soha önbizalmam megmutatni, nemhogy a nagyközönségnek, de még a hozzám közelállóknak sem.
A környezetvédelem egészen a fiam születéséig valami nagyon távoli, elméleti dolog volt számomra, amivel a „szakemberek foglalkoznak”. Környezetvédő pedig a fejemben az a elvetemült ember volt, aki hajlandó fákhoz láncolni magát az esőerdőkért. Az anyósom volt ebből a szempontból számomra az első rácsodálkozás. Egyrészt nagyon távol állt tőle a pazarlás leghaloványabb formája is, elképesztően ügyes megoldásai voltak, hogyan lehet egy háztartást praktikusan vezetni, bármit a világon megszerelni vagy újrahasznosítani. Csodálattal figyeltem, hogy apósommal 70 évesek, de ott figyel a ház tetején a napelem, szigorú rendszerben zajlik a szelektálás, gyűlik a kertben az esővíz, viszik az unokák a dinnyehéjat a komposztra.
Aztán emlékszem a pillanatra, hogy – ezzel szemben én, újdonsült családanya – állok az előszobában, egyik kezemben egy zsák szemét, másik kezemben egy zsák koszos pelenka. Hirtelen belegondoltam, hogy szent egek, mindennap leviszek két zsák szemetet, ami csak a jéghegy csúcsa, ez egyszerűen tarthatatlan. Így a szelektív szemétgyűjtéssel kezdődött minden, pedig nem tűnt egyszerűnek. Még nem volt minden háznál szelektív kuka, egy estét rá kellett szánnom, hogy kikeressem, elolvassam, mi szelektálható és hogyan, hogy lapítani kell, hogy tisztán kell kidobni, hova lehet vinni, hol fog elférni ez az egész a másfél szobás panelben stb. De mindez lépésről-lépésre hozta a többit magával. Elkezdtem ezzel komolyabban foglalkozni, utánaolvasni, és természetesen ez a folyamat most is tart. Még mindig kispályásnak érzem magam, de komolyan hiszek abban, hogy először rakjon mindenki rendet a saját háza táján, aztán lehet foglalkozni a többivel, mehetünk fákhoz láncolni magunkat. Mindent felforgatna, minden „kizöldülne”, ha az emberek többsége szépen rendet vágna a saját mikrokörnyezetében, mert megváltozna a kollektív igény.
2011-ben jött ennek a mesekönyvnek a gondolata, amikor rávett a legjobb barátnőm, Eszter, hogy küldjek mesét a százhalombattai Hulladékkomandó és Társadalmi Járőrszolgálat környezetvédelmi mesepályázatára. Teljes parában, de végül írtam és elküldtem egy történetet, ami első helyezett lett. Ott állhattam és szorongathattam egy könyvet, amiben benne volt a sztorim. Súlya volt, illata volt, de ami a legfontosabb, hazavihettem, és feltehettem a kisfiam polcára a Bogyó és Babócák mellé. Ez egy olyan csodás érzés, hogy akkor elhatároztam, én ezt szeretném csinálni. Semmire sem vágyom jobban. Elhatároztam, hogy egy egész csokorra való hasonló „zöldmesét” fogok írni.
Mióta készültél arra, hogy végre a kezedbe tartsd az első mesekönyved?
A mesepályázat óta már öt év eltelt. Ez iszonyú hosszú idő, azóta a fiam iskolás lett, a kislányom pedig már óvodás nagylány. Ja nem, ezért megharagudna, hiszen ő Elsa hercegnő… 🙂
Hogy sikerült évekig életben tartanod a lelkesedésed? Milyen eredmények biztattak út közben?
Egyrészt írogatni kezdtem a zöldmeséket, másrészt elkezdtem beküldeni különböző történeteket irodalmi pályázatokra, és kivétel nélkül érkezett a siker valamilyen díj vagy kiadói ajánlat formájában. Így sikerült némi önbizalmat összelapátolni az úton, ami elég volt arra, hogy a tervemet ne veszítsem szem elől. Egyébként is szeretem a nagy formátumú haditerveket.
[easingslider id=”3453″]
Többen is részt vettetek a könyv születésében. Mikor és hogyan alakult ki a csapat? Bemutatnád röviden a társaidat?
A szerzőtársam, dr. Virág Annamária, az egyetemi kebelbarátnőm, környezetvédelmi szakember. Az ipari szimbiózis tudora. Minden tekintetben példaértékű a világszemlélete, ahogy az életét éli, ő az én „szivárvány lelkű” barátnőm, aki mindig nyitott a világ apró csodáira. Egy szép napon átjött csacsogni. Bennem ekkorra már megfogalmazódott, hogy önmagában egy klasszikus értelemben vett mesekönyv nem elég. Lehet, hogy bölcs üzeneteket közvetítenek a mesék, de egyrészt ilyet lehet kapni a könyvesboltban, másrészt ez egy olyan téma, ahol a gyakorlati szemléletformáláshoz – véleményem szerint – kellenek a magyarázatok: mi miért és hogyan működik. Ehhez a királylányos, sárkányos, legkisebb fiús mesék túl elvontak. Én viszont nem éreztem magamat annyira jártasnak a környezetvédelem bugyraiban, hogy ennek egyedül nekimenjek. Így aztán, miután kifogytunk a „pasitémákból”, beszámoltam Virinek, hogyan akarom megváltani a világot, és hogy jó lenne, ha velem tartana. Óriási lett a lelkesedésem, amikor igent mondott.
Így alakult ki a BOLBA MESÉK koncepciója. Megteremtettük együtt a bölcs bagolyanyó, Boronkai Borzas Bolba világát, és elhatároztuk, hogy 5 dolognak kell helyet szorítani a könyvben:
- Egy klasszikus tanmese mellett…
- legyen egy külön rész az életkornak megfelelően tálalt tudományos ismereteknek. Ez volt a legnehezebb. A 6-9 éves korosztálynak még a gyermekeknek készült enciklopédiák is túl bonyolult nyelvezetűek, ezért folyamatosan teszteltük, elég egyszerűek-e a magyarázatok, jók-e a szemléltető illusztrációk, nem megyünk-e bele felesleges részletekbe, amitől elveszik a lényeg. Egy 6 éves gyereknek hiába meséled el, hogy a Föld édesvíz készlete csupán 2%, ez semmit nem fog mondani neki. Mindezt úgy megoldani, kitalálni, hogy egyikünk sem pedagógus, igazi kihívás volt.
- Legyenek benne játékok, egyszerű foglalkoztatók, hogy az, amit a gyerekek olvastak, jobban rögzüljön, közelebb kerüljön hozzájuk, jobban tudjanak a tartalommal azonosulni.
- De a legfontosabb, hogy kell bele a szülőknek szóló két rész: némi „szülő zöldítés” és programajánló. Úgy gondoljuk, hogy hiába a hasznos, csuda okos zöldkönyv, ha az efféle szülői példa a gyerek életéből kimarad. Környezeti nevelés nem létezhet a szülők bevonása nélkül.
- Másrészt – szerintem – a természethez való közeledést ott kell elkezdeni, hogy kikapcsoljuk a tévét hétvégén, kimegyünk a természetbe, szervezünk valamilyen élményteli közös családi programot. Ehhez nem árt valamilyen ötlettár, én is néha gondba kerülök, hogy mit csináljunk, ha nem szeretnék a túlontúl jól ismert játszótéren kikötni a gyerekekkel.
A következő meredek feladat az volt, hogy találjunk egy olyan embert, aki létrehozza a leges-legfontosabbat, a Bolba könyvek szerethető képvilágát. Ráadásul legyen ez olyan személy, aki hajlandó úgy dolgozni velünk, hogy ki tudja megjelenik-e valaha…. Csinálja szerelemből akkor is, ha még egy vállveregetést sem kapunk cserébe. Itt egy évig parkolt a projekt, kerestünk, lelkesedtünk, kétségbeestünk, aztán egy hétköznapi beszélgetés hozott minket össze Imrei Bogival teljesen váratlanul, akiről csak szuperlatívuszokban lehet beszélni. Akkor pottyantunk az életébe, amikor ő épp arról álmodozott, hogy milyen csodás lenne mesekönyvet illusztrálni. Most mondja meg nekem valaki, hogy vannak-e véletlenek… Iparművész és formatervező. Az ő őszinte, ártatlan rácsodálkozása a világra köszön vissza a lapokról. Hirtelen, ami csak a fejünkben létezett, Bogi képzelőerejével életre kelt. Embertelen munkát feccölt bele, amiért nem lehetünk eléggé hálásak.
A könyv kiadásának legnagyobb gátja természetesen az volt, hogy a kiadáshoz szükséges pénzmennyiség összegyűljön. Na az egy jó nagy halom ám! Alig-alig látszott megoldhatónak, hármunk rezsipénzéből elképzelhetetlen lett volna. Végül a Nemzeti Kulturális Alap gyermekkönyv-kiadási pályázatán indultunk sikerrel 2015-ben. Itt került a képbe Binges Viki, aki gyakorlatilag bármilyen őrültségben benne van, ha annak van értelme, értéke. Rettenetes iramot kellett diktálni, hogy ne maradjunk le a határidőről. Segített a benyújtott kézirat kialakításában és a pályázat megírásában: Nélküle most hiányozna néhány rész a könyvből, de ez a legkevesebb, hiszen nélküle se pályázat, se pénz, se Bolba Mesék nem lenne. Emlékszem, mennyit röhögtünk vele a saját nyomorunkon, hogy ez tényleg egy lehetetlen küldetés…
Bolba Mesék – A víz mesekönyv by Veronika Exner on Scribd
Lapozz bele!
A honlapról megtudhatjuk, hogy ez a mesekönyv egy sorozat első része. Mi mindenre készültök a jövőben?
Amikor már biztosak voltunk benne, hogyan fog felépülni a könyv, a dolgot végiggondolva hamar rájöttünk, hogy a téma olyan szerteágazó, hogy nem tudjuk mindezt egy kötetbe belepréselni. Vagy felületes lesz, vagy valami kimarad. Jelenleg tíz mesekönyvet tervezünk, mindegyik a környezettudatosság egy-egy területének dedikált. A most megjelent első rész a „Víz” témakörét járja körbe, a következő pedig a „Föld” címet viseli majd, amiben a föld alatti, talajmenti, és alapvető természetvédelmi kérdésekkel foglalkozunk. Ezt követi majd szépen sorban a nap és a levegő, a tárgyak és értékük, növények és állatok, közösség és klímaváltozás. Szeretnénk további nevelési eszközöket is bevetni, szélesítenénk a Bolba világot hasznos, de játékos applikációval, oktató társasjátékkal, interaktív honlappal.
Milyen visszajelzéseket kaptatok az elmúlt pár hétben? Ki a kedvenc vagy melyik részét szeretik a legjobban a könyvnek?
Azt vettem észre, hogy aki kézbe veszi, általában meg is jegyzi, hogy esztétikailag milyen szép a kiadvány. Meglepetten látják, hogy egy újrapapírra nyomtatott könyv nem feltétlenül olyan, mint – egy kis túlzással élve – az a bizonyos szürke, „recycled” WC-papír guriga. (Mi is nagyon izgultunk a nyomdászokkal együtt, milyen lesz, amikor kézbe vesszük. De ha valamihez ragaszkodtunk, akkor az az újrapapír volt. ) Nagyon megragadja a szülőket és a szakembereket a könyv komplexitása, az 5 rész, amiről beszéltem. Úgy látjuk, ez tényleg újdonság. Igazán örömmel töltenek el a szülői visszajelzések, hogy ők is sok új információt olvastak benne, és örülnek a javasolt programoknak Tehát a célunkat elértük.
Hol kapható a mesekönyv?
A könyv magánkiadásban jelent meg, a http://www.bolba.hu weboldalon keresztül rendelhető meg elsősorban. Most egyfolytában azzal foglalkozunk, hogy értékesítési partnereket találjunk, így kapható már a ZöldBoltban, budapesti, gödöllői és pécsi helyszíneken, akiknek a listája szintén megtalálható a weboldalon az „Értékesítési helyek” fülön. Egyelőre nem tervezzük, hogy nagy könyvesbolt hálózatokba bekerüljön.
Honnan tudhatjuk meg az új híreket a Bolba mesékről?
A BOLBA MESÉK Facebook oldalán kommunikálunk a nagyközönséggel. A kulisszatitkokon, és a könyvvel kapcsolatos aktualitásokon kívül igyekszünk követni a könyv felépítését, programokat ajánlunk és hasznos információkat osztunk meg a szülőkkel arról, hogyan zöldítsék a háztartást, miket készíthetnek a gyerekekkel újrahasznosítással, és játékokat is ajánlunk. Érdemes figyelni minket!
Köszönjük, hogy bepillanthattunk a színfalak mögé! Várjuk a sorozat többi részét is!
A legújabb matek feladatlapot Bolba meséje ihlette és 1. osztályosoknak készült:
