Anax imperator – ugye milyen tiszteletet parancsoló neve van a 2018-as év rovarának? 🙂
Az óriás szitakötő egyike az igazán kedvelt és csodált rovaroknak. Könnyen felismerjük őket a tiszta tavak és kisebb tócsák közelében jellegzetesen élénk színű testükről, hosszú potrohukról és nagy fesztávolságú, üvegszerűen áttetsző szárnyaikról.
A szitakötők kivétel nélkül ragadozók. Élő állatokat, főleg rovarokat fogyasztanak. Az egyenlőtlenszárnyúak, vagy más néven nagyszitakötők a levegő igazi akrobatái. Repülés közben ejtik el zsákmányukat, és a kisebbeket így is eszik meg. A nagyobb zsákmánnyal a növényzetre, faágakra telepednek.
A zsákmány megszerzésében hatalmas, szinte az egész fejüket beborító összetett szemük nagy segítségükre van. Észlelésüket még hatékonyabbá teszi a csaknem 360 fokos szögben elfordítható fejük.
Az óriás szitakötő testhossza 68–84 mm, szárnyainak fesztávolsága 92–106 mm. A második legnagyobb szitakötő fajunk. Magyarország alföldjein, domb- és hegyvidékein egyaránt megtalálható.
Figyeld meg alaposan:
Lárváját állóvizekben találhatjuk, a kifejlődéshez fontos a napsütés és a kellőképpen felmelegedő víz. A lárvák fejlődése általában egy év alatt végbemegy. A kifejlett szitakötőket a legnagyobb számban májustól augusztusig lehet észlelni. Az óriás-szitakötők átlagos élettartama nagyjából egy hónap, vagy legfeljebb kettő.
Különleges a hím színváltoztatási képessége: az óriás-szitakötő égkék színű hímje 4–5 óra leforgása alatt piszkos szürkés-zöldre vált a sötétségben, vagy akkor, ha a hőmérséklet huzamosabban 10 °C alá csökken. A visszaalakulás 21 fokon mintegy egy órát vesz igénybe.
Európában az óriás-szitakötő sehol sem veszélyeztetett. Különösen érzékeny viszont a víz szennyeződésére. Fennmaradásának feltétele, hogy a tavak és pocsolyák ne szennyeződjenek.
Ha szeretnél még többet megtudni a 2018-as év rovaráról, olvasd el ezt a részletes cikket.
Az óriás szitakötőhöz kapcsolódik legújabb matek feladatlapunk is, ami 2. osztályosoknak készült. Kattints a képre és már nyomtathatod is: