A hazai iskolakertek alapításáért, fejlesztésükért és fenntartásukért dolgozik az Iskolakertekért Alapítvány. Pauliczky Nórát, az alapítvány képviselőjét kértem meg, meséljen a szervezet munkájáról!
Hogyan jött létre és milyen fő célokat tűzött ki az alapítvány?
A közös gondolkodást az iskolakertekről hárman kezdtük (Nemes Anita, Mátyás Izolda, Pauliczky Nóra) – külön-külön, egymástól függetlenül mindhármunknak volt valamilyen iskolakerti kezdeményezése, amiben próbáltuk önállóan kitalálni és felépíteni saját iskolakertjeink működtetését, mint ahogyan mások is teszik az ország különböző területén itt-ott. Mindhármunknak volt kapcsolódása – más-más módon – a Szent István Egyetemhez is, ez hozott bennünket össze. Örültünk, hogy egymásra találtunk, hisz közösek voltak a problémáink, bőven volt miről társalogni, tartottuk a kapcsolatot, rendszeresen egyeztettünk.
Aztán arra gondoltunk, hogy mások is lehetnek hasonló elszigetelt helyzetben, akiknek igénye lehet, hogy rátaláljon a közelében iskolakerttel foglalkozó kollégákra. A Közép-Magyarország régióban készíttetünk egy felmérést, hogy lássuk, úgy van-e, ahogyan gondoltuk. A felmérés egyértelműen azt mutatta, hogy vannak kezdeményezések itt-ott, de senki nem tud a másikról és bizony jó volna egy kis segítség az egyes helyzeteknek.
Aztán rátaláltunk Dr. Halbritter Andrásra, aki az akkor még Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Karán iskolakert kurzust vezetett tanítóképzős hallgatóknak. Szerencsés találkozás volt, ő alapította az Iskolakertekért Alapítványt 2015 tavaszán.
Céljaink:
- Egy önmagáért és környezetéért tenni képes generáció felnevelése az iskolakertben zajló rendszeres gyakorlati tevékenységen keresztül. A gyerekek munkájuk által tapasztalják meg, hogy közvetlen környezetük tudatos alakításával azt a maguk javára képesek fordítani. Szeretnénk elérni, hogy a gyerekek gyakorlatban, saját tapasztalataik mentén tanulják meg közvetlen környezetük felelős használatának módját, hogy felnőttként is felelősen viszonyuljanak majd környezetükhöz.
- Bemutatni a pedagógusok és a gyermekek számára, hogy a kertben végzett tevékenység összetettségénél fogva is kiváló lehetőség a személyiség harmonikus fejlesztésére: a tanultak gyakorlatban történő előhívására, a kísérletre, a kooperálásra, új esztétikai élmények és érzékelések megtapasztalására, a gyermekek kertészeti alapoktatására, ökológiai folyamatok láttatásán keresztül alapvető környezet- és természetvédelmi szükségszerűségek felismertetésére, az egészséges életmód és egészséges élelmiszer népszerűsítésére, tudatos vásárlói szokások kialakítására.
- Azáltal, hogy a gyerekek kisiskolás kortól kezdve, életkori sajátosságaikhoz igazodó tevékenységeket végeznek az iskolakerttel összefüggésben, az agrárium reális életpálya lehetőségként jelenik meg számukra. A kiváló természeti adottságokkal rendelkező Magyarországon ennek különösen nagy jelentősége van.
- Fontosnak tartjuk annak közvetítését, hogy az iskolakerti tevékenységek át kell, hogy lépjék az iskola kapuit. Szólítsuk meg a szülőket, a nagyszülőket, akik ismerik a konyhakerti feladatok csínját-bínját és türelemmel tanítják az unoka-korosztályt, vonjuk be a helyi kertész- és nyugdíjas klubokat, alakítsunk ki jó kapcsolatot a szomszédsággal! A gyerekek ezen keresztül tapasztalják meg a közösen végzett munka örömét, annak támogató, segítő voltát, egy tágabb közösséghez tartozás biztonságát.
- Meggyőződésünk, hogy hátrányos helyzetű térségekben különös jelentőséggel bír az iskolakertben szerzett tudás és gyakorlat. Ezekben a térségekben az általános szemléletformáláson és nevelési célon túl mintát tudunk adni az alapvető élelmiszerek megtermeléséhez gyerekek és szüleik számára egyaránt.
- Külön területként kívánunk tekinteni a sajátos nevelési igényű gyerekek számára kialakított területekre, ahol hangsúlyozottabban érvényesíthető az iskolakerti tevékenységek terápiás jellege is.
Mindezen célok együttes megvalósítását szolgálja egy hálózati rendszeren keresztül történő tudásmegosztás és tapasztalatcsere, ezért tartottuk fontosnak első lépésként az Iskolakert-hálózat kialakítását.
Az iskolakertek ügyét felvállaló alapítványként az ide kapcsolódó tudás, tapasztalat begyűjtésével és továbbadásával összekötő szerepet kívánunk betölteni a tagok közötti kapcsolat kialakításában, a kommunikációban, a központi szervek és hatóságok, további témához kapcsolódó szervezetek (civil és gazdasági egyaránt) felé való érdekérvényesítésben.
Milyen tevékenységekkel, szolgáltatásokkal segítitek a hazai iskolakerteket?
- A hálózat tagjait információkkal látjuk el, hospitálásokat szervezünk, kedvezményeket, szolgáltatásokat alakítunk ki számukra, a problémáikat tipizáljuk és megoldást keresünk rájuk.
- Létrehoztunk egy honlapot: www.iskolakertekert.hu, melyen mint kommunikációs csatornán közvetíteni tudjuk a jó gyakorlatokat, ötleteket, megoldási módokat.
- Rendszeresen hírlevelet küldünk a hálózat tagjai számára, amelyben az aktuális híreket, felhívásokat tesszük közzé, ezen keresztül tud bemutatkozni egy-egy iskolakert-közösség is.
- Pályázatokat írunk ki a tagság körében, amivel támogatni tudjuk az egyes kertek munkáját.
- Létrehoztunk egy informális szakmai csoportot, az Iskolakert Szakmai Műhelyt, mely az iskolakert ügyét érintő szervezeteket köti össze. Szakmai partnereink többek között az OFI, az Ökoiskola-hálózat, Biokultúra Szövetség, a Széchenyi Egyetem, a Váci Egyházmegye Vidékfejlesztési Irodája, Környezeti Nevelők Egyesülete, Nemzeti Élelmiszerlánc Biztonsági Hivatal.
- Formálódóban van egy óvodai és egy SNI-s csoport a hálózaton belül.
- Műhelyfoglalkozásokat tartunk leendő vagy meglévő kertvezetők számára, tevékenységünkről itt olvashatnak bővebben: http://www.iskolakertekert.hu/szakmai-muhely/muhely-esemenyek.
Mióta működik az Iskolakert-hálózat és milyen ütemben növekszik?
A hálózat szervezését már 2014-ben elkezdtük, de hivatalosan nyilván az alapítvány bejegyzésétől számíthatjuk. Jelenleg, 2016. novemberében 108 tagja van a hálózatnak, a szám lassan, de egyenletesen nő, a nagyobb rendezvények ill. egy-egy kiírt pályázatunk mindig megnöveli az érdeklődést.
Csak iskolák csatlakozhatnak vagy óvodák is?
Iskolakert alatt értelmezünk minden olyan tevékenységet, amit gyerekekkel végeznek, rendszeresen, a gyerekek aktív bevonásával, függetlenül attól, hogy milyen közösség működteti azt. Az Iskolakert-hálózatnak ezért tagja lehet óvoda is, iskola is, ill. bármely más, nem intézményhez kötődő közösség is.
Van kapcsolat az egyre több iskolakert és az Ökoiskola / Zöld Óvoda hálózat terjedése között? Vagy nem csak az ökoiskolákra jellemző az érdeklődés?
Tudunk egymásról, megosztjuk egymás híreit, ilyen értelemben természetesen támogatja egymást a két hálózat. Az a tapasztalat azonban, hogy nem feltétlen fedi egymást a két rendszer. Az eddig megkérdezett iskolakertek kb. fele ökoiskola vagy zöldóvoda tag.
Hányan dolgoztok a szervezetnél azon, hogy a hazai iskolakerteket egy közösségbe fogjátok össze?
Jelenleg hárman (Dr. Halbritter András, Mátyás Izolda, Paulczky Nóra) végzünk minden munkát, önkéntesként, esténként, hétvégenként. A feladatok, az igények, az elvárások egyre nőnek, mi pedig azon is próbálunk dolgozni. Most abban a csapdában vagyunk, hogy támogatókat kellene keresnünk a saját munkánk fedezetére a továbblépéshez, de ha a támogatók felkutatásába kezdünk, akkor nem marad időnk és energiánk a hálózat működtetésére.
Ma leginkább egy olyan menedzser alkatú emberre lenne szükségünk, aki céljainkkal egyetért és a működési alapok biztosabbá tételében tud segíteni nekünk.
Mindezen túl természetesen szükségünk van újabb szolgáltatások (kertépítés, élményalapú lehetőség), termékek (kertben használatos eszközök) és pénzügyi keretek felajánlására, hogy ezzel tudjuk támogatni az egyes kertek működését.
Ha egy iskola (vagy óvoda) a honlapon található rengeteg hasznos információ alapján most határozza el, hogy iskolakertet létesít a közeljövőben, mi a legfontosabb tanácsotok az induláshoz?
Tapasztalataink szerint egy iskolakert akkor tud jól működni, ha a kertnek megvan a „lelki magja”. Ezért a legfontosabbnak azt gondoljuk, hogy szervezzenek meg egy kisebb közösséget (nagyon hasznos, ha az intézmény vezetője is bevonásra kerül ebbe), akik működtetik majd a kertet, koordinálják az iskolakerti tevékenységeket, kiosztják egymás között a feladatokat. Minden más ezek után jöhet. Ha ez elmarad, akkor nagy a veszélye annak, hogy egy lelkes ember sérülékeny „akciója” marad a kezdeményezés.
Ha a szervező mag már kialakult, közösen el lehet gondolkodni a kert kitűzött célján, lehetséges tematikus vezérfonalán, a használható területen, a működés keretein (pénzforrások, időkeret, pedagógiai keret, stb.), a közösségi kapcsolatokon. A minden szempontból végig gondolt, tervszerűen kialakított iskolakertet tartjuk szerencsésnek, hosszú távon fenntarthatónak.
Az általatok vezetett, koordinált iskolakertekben szerzett tapasztalatok alapján milyen pozitív hatásai vannak egy iskolakertnek?
Jó a gyerekeknek:
- … mert itt van körülöttük tér, mozgásszabadság,
- … mert itt elemi szinten tapasztalhatják meg a természetet,
- … mert tankönyvek és feladatlapok nélkül, a maga természetességében tanulnak meg alapvető természeti folyamatokat, törvényszerűségeket,
- … mert meg lehet benne pihenni, csak úgy lenni, relaxálni, bóklászni, nézelődni, játszani,
- … mert itt vannak állatok, amiket meg lehet figyelni,
- … mert izgalmas és folyton változik és mindig éri őket valami meglepetés,
- … mert minden valóságos, megfogható, megtapasztalható, megízlelhető,
- … mert a padból kiszabadulva jólesik a fizikai munka,
- … mert itt önellátásukat gyakorolják,
- … mert más képességeit tudja felszínre hozni a gyerekeknek, mint a hagyományos iskolai tevékenységekben,
- … mert rávezeti a diákokat a rájuk bízott élőlények (növények, állatok) iránt érzett felelősségre,
- … mert szociális érzékenységüket növeli a feladatmegosztás, közös munka révén.
Jó a pedagógusnak:
- … mert a kert önmagában, észrevétlenül is oktat,
- … mert szemléltet, lehetőséget ad a tanultak felismerésére,
- … mert egyedülálló lehetőség élő folyamatokat nyomon követni,
- … mert itt kísérleteket végezhetnek,
- … mert a megjelenő helyzetek mentén gondolkodtat, elemeztet, problémákat oldat meg,
- … mert lehetőséget teremt a közösen végzett munka közben őszinte, kötetlen beszélgetésekre tanár és diák között,
- … mert segíthet egyes gyengébb tanulmányi képességű, figyelemzavaros diákok osztályon belüli helyzetének, tanári megítélésének javításában.
Ha szívesen állnál egy ilyen kezdeményezés élére, lépj kapcsolatba az alapítvánnyal és kövesd őket a Facebook oldalukon is!
Az iskolai kertészkedéshez kapcsolódó matek feladatlap 6. osztályosoknak készült:
