Idén október 25-én hajnalban lépünk vissza a nyári időszámításról a télire. Ezen az éjszakán egy órával többet alhatunk. De megéri az ide-oda állítgatás?

A nyári időszámítás ötlete már az 1800-as években felmerült, azonban csak az első világháború után kezdte el néhány ország alkalmazni a gyakorlatban. Ettől az időtől kezdve hazánkban is gyakran változott a szabályozás az óraátállításról, a mai rendszert végül az Európai Unió területén 1996-ban egységesítették.

A nyári időszámítást kezdetben azért javasolták, mert a napfényes órák magasabb száma miatt energiát lehet vele megtakarítani. A Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. adatai szerint hazánk évi kb. 120 gigawattóra villamosenergiát takarít meg a nyári időszámítás hatásaként.  Az óraátállítás további előnyökkel is jár: több lett a munka után világosban eltölthető szabadidő, hosszabb ideig szervezhető bármilyen tevékenység a szabadban.

A nyári időszámítás ellenzői szerint azonban az utóbbi évtizedekben nagy változások történtek az emberek életében és fogyasztási szokásaik is jelentősen változtak. Szerintük már évek óta nem csökkenti az energiafelhasználást a óraátállítás. A légkondicionálók nappali használata pl. ellensúlyozza a világításon elért energiamegtakarítást és szerintük az elért előnyöknél jelentősebbek az emberek életében okozott negatív hatások (pl. kellemetlen közérzet, időzavar, felborult biológiai óra stb.).

A jelenlegi gyakorlaton azonban csak megfelelő hatásvizsgálat után, központilag lehet változtatni. Így nincs mit tennünk, vasárnap minden órát vissza kell állítanunk egy órával és fel kell készülnünk a sötét délutánokra.

A mai feladatlap 4. osztályosoknak készült:

Zold_matek_feladatok_4osztaly15

Ha szeretnéd letölteni a feladatlapok megoldását, csatlakozz a Zöld Matek Közösséghez.
Feliratkozás után a megoldásokon felül további AJÁNDÉK FELADATLAPOK is várnak rád!