2018-ban az év emlőse a földikutya. 😀

Már 5. éve fut az ”Év emlőse” sorozat, melynek segítségével évről évre egy újabb őshonos emlősállatot ismerhetünk meg alaposan. Ebben az évben minden szem a hazánkban őshonos földikutyára szegeződik. Ne lepődj meg, ha nem néz vissza rád, hiszen nincs mivel. 🙂

A nyugati földikutya (Nannospalax leucodon) hengeres testalkatú, apró rágcsáló. Az ürgékhez hasonlóan hazánk sztyeppei állatvilágának jellegzetes képviselői. Valamikor igen elterjedtek voltak a Kárpát-medencében, mára viszont az állományaik nagyon megfogyatkoztak. Ennek oka élőhelyük fokozatos szűkülése.

Már a magyarországi állomány is több, egymástól genetikailag jelentősen különböző populációból áll össze. Ezért nem csak az élőhelyek védelmét kell külön-külön kezelni, de ezzel együtt jár a fajok megőrzésének feladata is. Jelenlegi tudásunk szerint a hazai földikutyák három előforduló és egy kihalt fajba sorolhatóak.

Hogyan él? Mit csinál?

A földikutya a felszínen kellemetlenül érzi magát, csak nagyon ritkán jön fel. A föld alatti üregek vaksi lakója kifejezetten magányos állat. Éles hallású és remek a szaglása. A sztyeppterületeket kedveli, a nedves, mocsaras élőhelyeket kerüli. Nincsenek fülkagylói, szemeit bőrhártya borítja, azok csak a fény és a sötét megkülönböztetésére alkalmasak. Szaporodási időszaka március-áprilisra tehető. Táplálékát növényi gyökerek alkotják, ezért a kertek kártevője lehetne, a lakott területekről viszont ma már szinte teljesen eltűnt.

A Vadonleső honlapon és Facebook oldalon egész évben újabb és újabb érdekes információkat tudhatsz meg a földikutyákról. Íme egy kis tudásgyűjtemény!

Tudtad, hogy…

  • 5 olyan különálló faja van, amik a Kárpát-medencében alakultak ki és az egész világon csak itt fordulnak elő
  • a földikutyának nincs valódi látószerve
  • hat kilogramm földet tud felemelni a fejével
  • ha az extrém időjárás vagy a táplálékhiány nem kényszeríti, a földikutya soha nem jön elő a föld alól
  • létezéséről kizárólag a hatalmas túrásai alapján tudhatunk
  • az élethez semmi más nem kell neki, mint egy nem felszántott gyepes rét vagy tisztás, amiből viszont alig maradt Magyarországon
  • a földikutya nem ás, nincs ásólába, hanem pompás fogainak segítségével áteszi magát a talajon
  • akár 100 métert is elérő hosszúságú, remekül karbantartott járatrendszert épít
  • a Kárpát-medence 4 földikutya fajából a szerémségi földikutya tudomásunk szerint napjainkra teljesen kipusztult
  • az erdélyi földikutya világállománya megközelítheti a 9 000 példányt, hazánkban ennek kb. 11-12%-a él
  • a magyar földikutya világállománya valamivel kevesebb mint 6 000 példányra tehető, melynek kb. 15%-a él nálunk
  • a délvidéki földikutya világállománya óvatos becslések szerint is csak mintegy 600 példányt számlál, viszont ennek több mint 80%-a hazánkban él
  • a földikutyák agresszíven védik territóriumukat fajtársaiktól
  • a földikutya képes bezárni az orrnyílásait, mint a vízilovak, ezen kívül az orrát arra is használja, hogy a járat falát tömörítse
  • járatásáskor harapják a földet, és csak azért nem megy tele a szájuk földdel, mert a foguk mögött a szájukat össze tudják zárni
  • lábukat csak a fogukkal kitermelt föld kotrására használják
  • az iringó a kedvenc csemegéje
  • nagy lapátfülei csak zavarnák a földikutyát a föld alatti suhanásban, ezért egyáltalán nincsenek fülkagylói
  • a földikutyák szőrzete úgy alakult ki, hogy az állat a földalatti járatában előre és hátra is akadálytalanul közlekedhessen, tehát a szőrzet növekedése, az emlősöknél megszokottól eltérően, nem hátrafelé irányul.

Nézd csak, milyen szorgalmasan dolgozik:

A Vadonlesők még egy leporellón is összefoglalták a legfontosabb tudnivalókat:

A tavaszi szünet végén egy labirintus feladatlapot készítettünk a 4. osztályosoknak. Vezesd el a földikutyát a járatain át! Kattints a képre és nyomtasd ki a feladatlapot!
Zold_matek_feladatok_4osztaly25
Ha szeretnéd letölteni a feladatlapok megoldását, csatlakozz a Zöld Matek Közösséghez.
Feliratkozás után a megoldásokon felül további AJÁNDÉK FELADATLAPOK is várnak rád!