Friss hírek

Mítoszvadászatra indulunk – 3. rész

Mítoszvadászatra indulunk – 3. rész

A mítoszvadászat előző részében megértettük, hogy a szelektíven gyűjthető hulladék valóban érték, így a hulladékkezelő vállalatok célja, hogy minél kevesebb anyag maradjon a lerakóba kerülő vegyes hulladékban. Ennek a hulladéknak a sorsához kapcsolódik a következő mítosz:

A vegyes kukák tartalma ellenőrzött helyre megy (hulladék lerakóba), ahol megfelelően kezelik, így azzal nekünk már semmi dolgunk.

Sokan gondolják, hogy a saját felelősségük addig tart, amíg a szemetesbe kerül a hulladék és azt elszállítják. Gyakran még azok is bármit a szemetesbe dobnak, akik egyébként néhány anyagot szelektíven gyűjtenek. Hiszen a neve is mutatja: vegyes hulladék. De tényleg jól teszik?

Nézzük meg, mi történik a hulladékkal a lerakóban!

  • A hulladék lerakó belsejében a különféle anyagok, főleg a biológiailag lebomló anyagok – élelmiszer, zöld hulladék – rothadási folyamatnak indulnak. Ez a folyamat jelentős mennyiségű hőt termel – főleg ha még kidobott vegyi anyagokkal is keveredik. Ettől a lerakók belsejében 80-90 °C a hőmérséklet, és előfordulhat, hogy a lerakott mennyiség meg is gyullad. A hőtermelődés egészen hosszú ideig tart, egy 8-10 éves, folyamatosan töltött lerakóban még egyértelműen magas hőfokot találunk.
  • A másik káros hatás, amely a lerakással jár: a metángáz képződés. A metán szintén a lerakókban folyó bomlási folyamatok terméke. A metán üvegházhatású gáz, a CO2-nál sokkal erőteljesebben hat. A metán szintén akár 10-15 évig képes még a lerakóban termelődni. Bár több lerakó rendelkezik már gázkezelő rendszerrel, a keletkező gáznak csak egy részét képesek ezek a rendszerek felfogni és ártalmatlanítani, esetleg felhasználni.
  • A lerakó esetén sokszor nem gondolunk az időjárási tényezőre sem. Az eső és a többi csapadék a lerakókat mintegy átmossa és úgynevezett csurgalékvízként távozik onnan, tele a lerakóból származó oldott szennyeződéssel. A csurgalékvizet bizonyos mennyiségben vissza is lehet locsolni a lerakóra, de ezzel a problémát nem oldottuk meg. Költséges tisztító berendezések szükségesek a csurgalékvíz megfelelő tisztításához. Sajnos ilyen nem mindenhol áll rendelkezésre.

A fenti példák bizonyítják, hogy bár ellenőrzött, egyáltalán nem biztonságos hely a lerakó. Sok erőfeszítésbe kerül kordában tartani a benne rejlő anyagokat. A lerakás mindenképp jobb megoldás az utcai szemetelésnél vagy a patakparton történő illegális hulladék elhagyásnál. De tudjuk, hogy a vegyes hulladékba dobott és így lerakásra kerülő anyagok jelentős része hasznosítható lenne, ha szelektálnánk.

Tehát ez a mítosz is: MEGCÁFOLVA.

Szeretnél többet tudni arról, hogyan segíthetsz? Érdekel, mit tehetsz azért, hogy csökkenjen a hulladéklerakóba kerülő szemét mennyisége?

Irány a Hulladék Akadémia!

A legújabb feladatlap 7. osztályosoknak készült:
Zold_matek_feladatok_7osztaly17

A Mítosz Vadászat pályázat az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóságának támogatásával valósul meg. Pályázati azonosító: OKTFNHI-LSZF/2015-01 – „A hazai hulladékgazdálkodással és szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos lakossági szemléletformálásra fordítható támogatás” – www.szelektalok.hu

Ha szeretnéd letölteni a feladatlapok megoldását, iratkozz fel a jobb oldali sávban található űrlapon.
Feliratkozás után a megoldásokon felül minden korosztály számára további AJÁNDÉK FELADATLAPOK is hozzáférhetőek!