Szeptember 29-én, szombaton egy helyi kezdeményezés keretében Zacskómentes Napot rendeztek Verőcén. Kíváncsi voltam, kik vállalkoznak erre a szemléletformáló feladatra azzal a céllal, hogy a Dunakanyarban élők minél kevesebb felesleges műanyag zacskót használjanak a mindennapokban.

Az eseményt a CivilVerőce csoport szervezte, ezért megkértem a csoport egyik tagját, Rozgonyi Stefit, hogy meséljen kicsit a lelkes verőcei civilek munkájáról.

 

Hogyan és mikor váltatok ilyen aktív és lelkes csoporttá?

2016-ra Verőcén lakossági szinten megfogalmazódott az igény egy, kifejezetten a helyi természetvédelem és a közösségi önszerveződés mentén agitáló civil kör létrehozatala iránt. Kapóra jött, hogy az Ökotárs Alapítványnál megpályázhattunk Verőcére egy közösségszervezői félállást. Ezt a félállást egy verőcei új beköltöző hölgy töltötte be aztán. Ő gyűjtötte közösségbe a már aktivizálódó verőceieket, ő toborozta az első új résztvevőket is, és ő segített megalapozni az arculatunkat. De az ilyesfajta közösségszervezői munka, főleg a kezdetekben, nagyon felőrli az embert. Amikor a hölgy bejelentette, hogy távozni szeretne a félállásból, és átadná a helyét valamelyikünknek, a közösség úgy döntött, hogy innentől önállóan próbálunk meg továbbfejlődni. Ezt azért mertük meglépni, mert a közösségnek kialakult egy igen erős magja – úgy éreztük, hogy ez a mag elegendő lesz az addigi eredmények életben tartásához.

Aktivitásunk és lelkesedésünk kulcsszava: organikus fluktuáció. Ez azt jelenti, hogy a körülbelül 4-8 fős magot leszámítva, a hozzánk csatlakozó verőceiek csak évi 1-2 alkalommal aktivizálódnak, akkor viszont jól szervezetten, és olyan ügyek mentén, amelyekben érdeklődést és elhivatottságot mutatnak. Emberek jönnek-mennek-visszajönnek, így mindig akad 20-30 olyan verőcei (és egyre inkább kismarosi, nagymarosi, szokolyai is), akik egy-egy projekt erejéig összefognak. Ezért nálunk nincsen olyan, hogy tagság vagy betöltendő poszt. Mindenki meggyőződésből ad bele a szabadidejéből és a pénzéből pontosan annyit, amennyit szívesen áldoz az éppen aktuális projektre. Az organikus fluktuáció az egyénre nézve tehát azt jelenti, hogy „mindenki pótolható, de együtt pótolhatatlanok vagyunk”.

Ha megnézzük a csoport honlapját, már a menüpontokból látni lehet, mennyire sokrétű munkát végeztek. Mesélnél arról, milyen területeken szeretnétek hatással lenni a közösség életére?

Az Ökotárs Alapítványtól anyagilag és adminisztratíve igen korán leváltunk ugyan, de a szellemiségünket tekintve, azt hiszem, továbbra is eleget teszünk a bennünket útnak indító szervezetnek. Az Ökotárs honlapján ezt olvashatjuk: „Az Ökotárs Alapítvány az állampolgári önszerveződések támogatásával kíván hozzájárulni egy demokratikus, fenntartható és igazságos társadalom, valamint a nyilvánosság részvételén alapuló intézményrendszer fejlődéséhez.”

Legfőbb aktivitási területeink ugyanis ezek:

  • a lokális környezetvédelem
  • a teremtő jellegű, helyi közösségi megmozdulások
  • az önkormányzati transzparencia

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy környezetvédelem és fogyasztási szokások terén igyekszünk aktívan részt venni a társadalmi szemléletformálásban:

  • cikkeket teszünk közzé a helyi lapban és online is;
  • helyi rendezvényeken igyekszünk bevezetni korszerűbb fogyasztási szokásokat, így például azt, hogy olyankor műanyagtányér helyett hozott tányérból együnk minél többen;
  • fákat-bokrokat ültetünk és gondozunk;
  • ismeretterjesztő kiadványokat állítunk össze és szórunk ki.

A teremtő erejű közösségi megmozdulások megszervezésével az a célunk, hogy az emberek újra rátaláljanak egymásra, ne csak fogyasztási tevékenységek során, hanem olyankor is, amikor összefogással lehet valami közös tulajdont létrehozni, és életben tartani. Például a játszótereink közös gondozása kifejezetten ilyen alkalmak, de említhetjük a természeti vizeink partjai menti szemétszedéseket, vagy az erdőszéli területek megtisztítását is.

Önkormányzati transzparencia téren pedig arra törekszünk, hogy kétoldalú kommunikáció tekintetében közelebb hozzuk egymáshoz az önkormányzatot és a lakosságot: rendszeresen közvetítjük a polgármester felé a kommentfalainkon megjelenő lakossági kéréseket és kérdéseket; megszerezzük és közzé tesszük az önkormányzati válaszokat; eljárunk a nyílt képviselőtestületi ülésekre, és online terjesztjük az ott elhangzott információkat, majd a lakossági reakciók mentén értékeljük a képviselőtestület munkáját.

Milyen tapasztalatokkal és élményekkel zárult a Zacskómentes Nap?

A Zacskómentes Napunknak óriási sikere volt! A megmozdulás hatására a témára érzékennyé, megszólíthatókká váltak a helyi kereskedőink. A lakosok körében azóta is egyre többen hozott szatyorban viszik haza a bevásárolt áruikat, és az általunk erre az alkalomra kreált és legyártatott vászonszatyrokat azóta is keresik nálunk. Egészen biztos, hogy lesz folytatása a zacskómentes napnak. Elképzelhető, hogy jövőre a Zacskómentes Nap alkalmával újabb szintet lépünk, és tárolóedények bevetésére is felhívjuk a verőceiek figyelmét.

Nézd meg az eseményről készült beszámolót:

Mire számíthatnak a verőceiek a jövőben?

A „Tiszta Levegőt, Verőce!” kampány szinte folyamatos, de fűtési szezon idején a legintenzívebb, és úgy tűnik, erre még jó néhány évig szükség is lesz. A hulladékcsökkentett életvitelt szintén folyamatosan propagáljuk. A teremtő jellegű közösségi akcióinkat, elsősorban a szemétszedési akcióinkat tekintve, a jövőben még szorosabb együttműködést tervezünk kialakítani a helyi óvodával, iskolával. És még keressük az útját, hogy miként tudnánk picivel több verőcei lakos érdeklődését a helyi közügyekre terelgetni. Itt a cél mindenképpen a lakosság és az önkormányzat közötti élénkebb együttműködés lenne, és semmiképpen sem a klisészerű lakossági hőbörgés fokozása. De ez egy nagyon kényes téma, amiben kevés a tapasztalatunk, ezért ebben a kérdésben csak nagyon óvatosan, nagyon lassan merünk lépkedni. Ami már most bizonyosnak látszik, az az, hogy továbbra is megtartjuk az organikus fluktuáción alapuló működésünket: kizárólag olyan projektek fognak megvalósulni, amelyeknek megvalósításában kellő számú elhivatott verőcei lakos szívesen és bérmentve vesz részt saját kezű munkájával, szakértelmével, kapcsolatrendszerével, tárgyi eszközök megvásárlásával.

A Nejlonzacskómentes Nap célja az emberek vásárlási gyakorlatát fenntarthatóvá tenni. Ehhez kapcsolódik 3. osztályosoknak készült új rejtvényünk is. Kattints a képre és töltsd le a nyomtatható PDF-et!

Ha szeretnéd letölteni a feladatlapok megoldását, csatlakozz a Zöld Matek Közösséghez.
Feliratkozás után a megoldásokon felül további AJÁNDÉK FELADATLAPOK is várnak rád!
(Visited 93 times, 1 visits today)