3. rész: Milyen lehetőségeink vannak 2016-ban?
A sorozat első és második részében elmeséltem, hogyan döntöttünk 6 évvel ezelőtt a napkollektoros rendszerről és milyen tapasztalataink voltak addig, amíg egy villám véget nem vetett az otthoni energiatermelésnek. Ennek már lassan két éve.
Hogy miért?
Újra egy döntési folyamat elején álltunk. Ki kellett deríteni, vajon megmenthető-e bármi a korábbi rendszerből. Mivel „csak” az elektronika ment tönkre és maguk a kollektorok működnek, egyik szóba jöhető lehetőség a rendszer átépítése volt. Megvizsgálva a dolgot azt láttuk, hogy ha nem is a korábbi drain-back technológiájút, de egy sima zárt rendszert, meleg víz tárolással elméletileg ki lehetne alakítani. Mindez elég lenne csak a használati meleg víz előállításra, a fűtés rásegítés nem bizonyult túl gazdaságosnak. Utánanéztük a várható költségeknek és megkérdeztük a szervizes szakembereket is az átépítésről. Sajnos a reakciójuk nem volt túl lelkesítő. Gyakorlatilag már nem kívánnak ehhez hasonló rendszerekkel „bajlódni”. Ahogy szétnéztünk a jelenlegi piacon, azt is megértettük, miért. Ma már nem is lehet napkollektoros ajánlatokkal találkozni. A szolár technológia nem a mi általunk választott irányban fejlődött. Ma már mindenhol a napelemes rendszereket kínálják az érdeklődőknek.
Akkor merre tovább?
A napelemes rendszer teljesen új, a korábbitól független megoldást jelent. Ebben az esetben elektromos energiát termelünk otthonunkban a nap segítségével. Ezt az energiát közvetlenül is felhasználhatjuk saját fogyasztásunkra, viszont napos időben általában sokkal többet termel a rendszer, mint amennyire épp szüksége van a háztartásnak. A megtermelt többlet-energiát egyrészt elraktározhatjuk későbbi használatra, ám ehhez sok és drága akkumulátorra van szükség. De ma már működik az a megoldás is, amikor a felesleges energiát visszatápláljuk az elektromos szolgáltató rendszerébe és folyamatosan elszámolunk a használt és előállított energiamennyiségekkel. Az ismerősök tapasztalata szerint az ilyen kivitelezéséhez a bürokratikus lépések miatt legalább 3-6 hónapra van szükség, de ma már megvalósítható.
A mi esetünkben tehát maradna a most is működő sima kondenzációs kazános fűtési és meleg víz rendszer, a tetőről leszerelnék az egyébként működőképes napkollektorokat és helyükre új napelemek kerülnének.
Erre a megoldásra is kértünk árajánlatokat. A szakember ilyenkor az eddigi elektromos fogyasztás átlaga alapján számítja ki, hány napelem panel szükséges az adott helyen. A kapott ajánlatok mindegyike 2 millió Ft felett volt a mi esetünkben.
Megéri?
Természetesen minden ilyen beruházás egy nagy döntés a család életében. A fenntarthatósági szempontokat előtérbe helyezve nem kérdés, hogy megéri-e a napelemes rendszer kiépítése. Azonban számolni kell azzal is, hogy az esetünkben ennek a beruházásnak a megtérüléséhez legalább 10 év kell. Vagyis az elektromos fogyasztásban elért várható megtakarításaink akkor érik el a kezdeti költségeket. Ez az a pont, ahol mi most kicsit megragadtunk. Sajnos a korábbi évek eseményei alapján nincsenek túl jó tapasztalataink a hosszú távú problémamentes működésről.
Szeretnénk fejlett és környezetkímélő technológiát az otthonunkba, de azt hiszem, most még várunk valamire.
Talán a jobb megtérülésre? Vagy egy újabb technikai áttörésre, ami ismét alapjaiban rajzolja át a napenergia-hasznosítás piacát?
Amint megtaláljuk a várva várt választ, beszámolok róla. 🙂
A szöveghez kapcsolódó 6. osztályos matek feladatlapot itt éred el:
